Depresszió a PeCsában
Tóth Alexandra 2006.09.26. 22:04
Országos turnéjuk állomásaként 2005. november 18-án lépett fel a Depresszió a városligeti Petőfi Csarnokban. Az együttes áprilisban ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját. A jubileumi évre megjelent első DVD-jük „Depi Birthday" címmel, mely novembertől már kapható a boltokban.
A koncert előtt a fiúk fogadták lapunk szerkesztőségét. Nagy Dávid, a formáció dobosa válaszolt kérdéseimre.
- Hogyan alakult meg a csapat?
N. D.: - Igazából a zenekar hangja Feri, és Én nagyon régi barátok vagyunk. Egy óvodába jártunk, így kb. kétéves korunk óta ismerjük egymást. És soha nem is szakadt meg ez a kapcsolat. Másodikos gimnazisták voltunk, mikor 98' tájékán Feriben, illetve egy másik srácban- Reiher Rolandban - ő volt az első basszusgitárosunk - megfogant a gondolat, hogy csináljunk egy együttest. Mikor megkerestek ezzel az ötletükkel, feltették a kérdést, hogy én mit csinálnék. Röviden közöltem, hogy „semmit!" - „Jó! Akkor Te leszel a dobos!" - válaszolták. Roland basszusgitáron-, Feri gitáron játszott, Én pedig doboltam. - egyszóval megalakultunk.
- Kezdetben egy trió voltatok. A további személyi változások?
N. D.: - A trióhoz 2000-ben csatlakozott Ádám szólógitárral. Tulajdonképpen innen számítjuk a zenekart hivatalosan, mint Depresszió. Azóta egyetlen tagcsere volt. 2002 nyarán az „Amíg tart" lemezfelvételei előtt váltunk meg Rolandtól és helyére jött Zoli. Ez a felállás meg is maradt. - és valószínűleg ez is marad.
- Első lépések?
N. D.: - Készítettünk egy „Messiás" című demót, mely még 99'-ben jött ki. Ritkaságnak számít, mert mindössze hatszáz példány készült belőle. Egyáltalán nem terjesztettük, mert nem voltunk vele megelégedve - már akkor rossznak tartottuk! Így ezzel le is zártuk ezt a korszakot.
- Hogyan jön össze egy dal?
N. D.: - Ez nagyon-nagyon egyszerűen működik. Az igazság az, hogyha négy ember pár éve együtt zenél, s így sokat próbálunk, akkor tulajdonképpen mi rá vagyunk hangolva egymásra. Nem szoktunk sokat szórakozni egy dallal. Valakinek van egy alapötlete, azt bemutatja. - s elkezdünk „jamolni". Végülis minden számunk ilyen „jamolásből" alakul ki. Az alaptémákat általában a Feri hozza gitáron. Ebből a szempontból szerencsénk van, mivelhogy az énekes is ő, és már eleve az énekdalban is gondolkodik. Tehát a próba végére eljutunk oda, hogy van egy majdnem kész dalunk, énekdallammal együtt. Ha ez mindannyiunknak megfelel, akkor foglalkozunk vele tovább. A zene ihleti meg a szöveget. Két-három hónapig játsszuk, mikor a Feri szöveget kezd írni rá. Ha a végeredmény jó, és ezt ismét mindenki elfogadja, bevesszük a kezdeti repertoárba. Viszont volt már olyan eset is, hogy elkészült egy dal, mely jónak tűnt, aztán két hónap múlva már nem is tartottuk annak. Ezeket félretesszük, vagy kidobjuk. Csak azokat a dalokat vesszük fel a lemezre, amelyeket 100%-nak gondolunk.
Mindig a Feri írja a szöveget. Nem akarunk beleszólni, mert eddig jó szövegeket írt. - jó szövegíró! De amúgy is mindenkinek megvan a maga feladata.
- A dalszövegek kiknek szólnak?
N. D.: - Mi általános dolgokról beszélünk a dalainkban. Témák, amiket igyekszünk nem közhelyesen megfogalmazni. Erre nagy hangsúlyt fektetünk. Ezek a dalok nem egy rétegnek, nem egy korosztálynak, hanem mindenkinek szólnak. Aki figyeli ezeket, a nyolcévesektől a nyolcvanévesekig mindenkinek tudunk olyat mondani, amiben találhat kapcsolatot.
- Hogyan készültök lelkileg egy koncertre?
N. D.: - Hát, ez egy érdekes dolog, mert - szerintem - lelkileg annyit készülhet egy zenész a koncertre, hogy kikapcsol előtte. Lehiggad, megnyugszik. Ilyenkor benne van az emberben a drukk, hogy „Na! Most produkálnunk kell! - most a Full kell!". Minden-, de főleg egy ilyen bulin, ami tényleg nagy megmérettetés! Aki itt van, az csak miattunk jött el! És nem okozhatunk nekik csalódást.
Én a koncert előtt egy órával félrevonulok egy nyugodtabb helyre. Ellazulok, „kikapcsolok". Van egy spéci technikám erre! - nekem bejön!
- Mennyit próbáltok?
N. D.: - A csütörtök, péntek és a szombat a próbáké. Általában 15 és 19 óra között szoktunk találkozni. Én érkezek először, és gyakorolgatok. Zoli fél négy tájban-, Ádám pedig félötre- majd Feri is - legjobb esetben ötre - előkerül. Így maradna két órát gyakorolni, de persze ennek egy részét elbeszélgetjük. Tehát, ha mindössze egy órát zenélünk, akkor sokat mondtam. - de végülis jól haladunk. Ezen alkalmakkor inkább új dalokat rakunk össze, illetve a meglévőket újítjuk kicsit tovább és gyakoroljuk be. Koncert időszakban nem szoktunk próbálni, mert a számokat úgyis lejátsszuk hetente egyszer-kétszer. De nem kezdünk a turnéba „felkészületlenül". Párhéttel korábban szoktuk átjátszani a koncert-programot. Most fordult elő először, hogy itt a PeCsában tegnap elpróbáltuk az anyagot, hogy minden rendben legyen.
- A rajongókat turnéval örvendeztettétek meg. Ti hogyan ünnepeltétek az ötéves jubileumot?
N. D.: - Igazából nekünk az az ajándék, hogy vannak rajongóink és játszhatunk nekik. Magunk részéről különösebb dolgot nem rendeztünk. Nem volt se orgia, se különösebb tombolás. De a stábunk rendelt nekünk egy tortát. Az a szörny-alak volt rajta, ami a hátterünk. Elég csúnya látvány volt, de nagyon örültünk neki. Valamilyen feketeribizli-ízű volt. Az volt a lényege, hogy miután megetted az egész szád fekete színben pompázott. Ez pont a PeCsa buli után volt. Érdekes volt fekete fogakkal kimenni dedikálni.
- Mikor és hol lesznek dedikálások?
N. D.: - Dedikálásunk pont most volt hétfőn, mivel a DVD-nk most jelent meg, amin többek között a tavaszi PeCsa bulin felvett 14 dal-, az összes videóklipünk, illetve egy turnéjelenetekkel tarkított film látható. Hivatalos dedikálás már csak akkor lesz, amikor az új album kijön - 2006 őszén. De levélben, vagy E-mailen bármikor meglehet bennünket keresni.
- Ez lett volna a következő kérdésem! Az új albumra mikor számíthatunk?
N. D.: - Az új album 2006 őszére várható. Mi ráálltunk erre az őszi megjelenésekre. És kétévente jelennek meg az albumaink. Tehát minden páros évben. Ez követhető, és a továbbiakban is ez a szándékunk. Vannak együttesek, amelyek évente adnak ki lemezeket, de nekünk ez így túl gyors lenne. Mi csak 100%-os, azaz 100%-nak gondolt számokat veszünk fel. A két év pedig szükséges, hogy egy szám megfelelően kiforrjon.
- Mik a jövőbeni terveitek?
N. D.: - A tervünk, hogy 2006-ban az új albumon kívül még egy „+"-al jelentkezünk. Tavaszra tervezünk egy maxi CD-t - egy ilyen lemez előzetes valamit. Tartalmazni fog egy teljesen új számot, ami stúdió felvétel lesz-, egy most itt a koncerten előadandó új számot-, másik két szám, melyet egy koncerten vettünk fel, de nem volt rajta a DVD-n. Viszont ezt a bulit is kettő kamerával rögzítjük. Na persze, gyúrunk a nagylemezre.
Tóth Alexandra
|