MI BEFOLYÁSOLJA AZ EGÉSZSÉGET AZ EGYES NÉPESSÉGCSOPORTOKBAN

-     mennyire szennyezett a természeti környezet: a levegő, a  víz,  a talaj,

-  táplálékunk elegendő mennyiségben tartalmazza-e a szükséges tápelemeket, bioaktív anyagokat és mennyi egészségkárosító anyagot tartalmaz,

-    milyen a szociális helyzetük, táplálkozási szokásuk és lehetőségük, életmódjuk, lakó- és munkahelyük,

-        milyen konfliktusokat kell elviselniük, milyen zajban kell élniük, milyen sugárhatások érik, stb.

HOGYAN LEHET A KÁROS HATÁSOKAT MÉRSÉKELNI, KEDVEZŐRE FORDÍTANI

-       mely feladatok haladják meg az egyén és az egészségügy lehetőségeit, közülük melyek igényelnek ágazatok közötti együttműködést és melyek politikai döntéseket, jogi, közgazdasági szabályozást,

-      melyek oldhatók meg az egészségügy és az egyén közös erőfeszítésével,

 -        mi múlik kizárólag az egyénen, családon, kis közösségen.

MEGELŐZNI A FERTŐZÉS TERJEDÉSÉT

védőoltásokkal,

a beteg körüli fertőtlenítéssel,

tisztaságra neveléssel és a tisztaság elérésével.

A NEM FERTŐZŐ BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁT

a káros hatások, kockázati tényezők összességének csökkentésével,

az alkalmazkodó képesség javításával, hogy a szervezetre háruló teher és elviselésének képessége egymással egyensúlyba kerüljön.

A FEJLŐDŐ SZERVEZET KÁROSODÁSÁT

a fertőzések és a nem fertőző betegségek megelőzésével,

a fejlődő szervezet építőelemeit képező tápanyagok, ásványi sók, nyomelemek, vitaminok szükséges mennyiségével, a fogamzástól kezdve.

A MEGELŐZŐ MUNKÁBAN PARTNEREK ESZKÖZÖK                                                                                                               

AZ  EGYÉNT VIZSGÁLÓK:

Egészségét, mikrokörnyezetét, szociális helyzetét, életmódját, táplálkozási szokásait és lehetőségeit, pszichés problémáit megismerő, esetenként azok megoldását segítő egészségügyi dolgozók, kulcsszerepben a háziorvos, a védőnő Megfelelő szemléletet adó képzés, a prevenciót preferáló finanszírozás

A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGÉT VIZSGÁLÓK

Kulcsszerepben az ÁNTSZ, a KSH

Korszerű és kompatibilis információs rendszerek, jó információcsere    

A MAKROKÖRNYEZETET VIZSGÁLÓ ÉS

ÉRTÉKELŐ, HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEKKEL BEFOLYÁSOLÓ SZOLGÁLATOK

ÁNTSZ, környezetvédelem, talaj- és növényvédelem, állategészségügy, élelmiszerellenőrzés, minőségvédelem, stb.  Hatósági jogkör, a népességre vonatkozó

adatok nyilvánossága

PARTNEREK ESZKÖZÖK

ÖSSZEFÜGGÉSEKET ELEMZŐK

ÉS MEGOLDÁSOKAT KERESŐK

Kulcsszerepben az ÁNTSZ - Új eljárások

SAJÁT EGÉSZSÉGE MEGVÉDÉSÉBEN ÉRDEKELTEK

Egyén, család, kis-közösség - Nevelés, oktatás, tájékoztatás

LAKOSSÁGCSOPORTOKON BELÜL A

HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKET SEGÍTŐK

Települési Önkormányzatok, Civil szervezetek

Esélykülönbségek csökkentése

A TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÉÉRT

FELELŐS DÖNTÉSHOZÓK

Kormány, Parlament, Önkormányzatok

Politikai, jogi döntések,

gazdasági szabályozók

EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK

CSÖKKENTÉSÉBEN ÉRDEKELTEK

Biztosítottak, biztosítók, járulék- és

adófizetők, állami költségvetés  - Megelőző eljárások finanszírozása, ösztönzése                                    

 VÁLLALKOZÓK

  Akik szakszerűen közreműködnek megelőző eljárásokban, programokban Szektor-semleges elszámolás

A nem fertőző betegségek megelőzése érdekében sem dr Kertai Pál, a törvénytervezet kormányoldali gondozója, később az országos tisztifőorvos, sem utódai nem éltek a törvény- és az új kutatások- adta lehetőséggel. Kertai professzor indította útjára a „Nemzeti Népegészségügyi Program”-ot, amely a nem fertőző betegségek elsődleges megelőzésére lenne hivatott, de nem jut tovább azok korai felismerésén és gyógykezelésén, emellett erősíti a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos hibás gyakorlatot.

Közben eljártam a Magnézium Társaság rendezvényeire, örömömre új arcokat, tehetséges fiatalokat is láttam, köztük szülész – nőgyógyász orvosokat is.

Kiegyensúlyozott tápelem-ellátottság a szántóföldtől kezdve

Megerősödött a tápláléklánc kedvező alakítását segítő kutatás, amely már évekkel ezelőtt kinőtte a MÁOTE Magnézium munkacsoportjának kereteit, és számomra részleteiben már követhetetlenné vált. Azt tudtam, a kutatóknak közük volt ahhoz, hogy a Talaj- és Növényvédelmi Szolgálatok megkezdték az egész országra terjedő talajvizsgálatokat, laboratóriumaikat ennek érdekében fejlesztették, az eredményeket térképen regisztrálták és a vizsgálatokat rendszeresen ismételték. 12 év eredménye alapján megalapozottnak látszott két új feladat: 1. A műtrágyák összetételének talajtípusok, illetve tápelem mérleg vizsgálatok szerint történő alakítása és alkalmazása. 2. Tanácsadó hálózat teljessé tétele, mely a termelőket segíti a talaj-térképek, a termelt növények tápelem-igénye és a szerválaszték ismeretében.

Mindezek végső célja, hogy a táplálék-lánc minőségének javulásán keresztül, természetes módon, az ember számára is optimális tápelem-arányokat, más szóval a kiegyensúlyozott tápelem-ellátottságot táplálékaink biztosítsák. Történjen ez a legszélesebb körben és a legolcsóbban. Úgy tűnt, az egészségügyön belül átélt sok kudarcért kárpótlás, hogy ez az egészségügy hatókörén kívül eső terület, melyet a kemény gazdasági érdek ural, saját érdekében fogja elősegíteni a népesség egészségi állapotának javítását.

Az Antall kormány a talajvizsgálatokat feleslegesnek ítélte, döntését nem lehetett befolyásolni.

A vizsgálatok megszakadtak, laboratóriumokat felszámoltak, az utolsó fejlesztés keretében kapott nagy teljesítményű analizátorok szinte hasznosításuk előtt cseréltek gazdát.

Mit kell még ennek az országnak kihevernie?

Meddig torlódnak az akadályok egy világos, értelmes cselekvés-sor elé?

Ki fogja felismerni, hogy minden erre fordított munka és forint rövid időn belül és sokszorosan megtérül?

Környezet-egészségügy

Ebben az időben a Parlament Környezetvédelmi bizottsága kért Vargha Jánostól a környezetvédelem, tőlem a környezet-egészségügy lehetőségeire, céljaira vonatkozó tájékoztatást. Örültem a jól érzékelhető érdeklődésnek és gyakorlatilag már mindent áttekintettünk a szükséges teendőktől azok várható eredményéig, kitérve azok gazdasági vonzatára is, amikor egyik képviselő feltette a kérdést: „Mennyi idő alatt lehet mindezt megvalósítani?” „Egymásra épülő feladatokról van szó, önmagában mindegyik meghozza a maga hasznát, de a teendők szakaszolhatók az ország anyagi lehetőségei szerint is és van olyan probléma, amely megoldásához még előzetes kutató munka szükséges…” – kezdtem volna részletezni, mire feltette újra a kérdést: „Az egészet!” „Ahhoz, hogy az elmondottak jól bejáratva, rutinszerűen működjenek, kell hozzávetőleg 30 év.” A legjobb vicc sem válthatott volna ki fergetegesebb reakciót, mint ezek a szavak és megtudtam, minden jelenlévőt csak ez a négy év foglalkoztat. Nem érdekelt senkit, hogy azé a Kormányé az igazi érdem, aki hosszú távra előre látva elindítja a munkát, aztán minden Kormány hozzáteszi a maga 4 évét.

Ez a környezet-egészségügyi program nagyon részletes volt és töményen szakmai. Több, általam nagyra becsült szakembertől kértem véleményt, kiegészítést, így készült az utolsó változata 1993-ban, az SZDSZ részére.

Ami a kék könyvből kimaradt

Elkezdtem dolgozni azon, ami a kék könyvből kimaradt, bízva abban, hogy az SZDSZ céljai között ez is helyet kap.

A népesség egészségéhez az egészségügyi ellátás (szolgáltatás) irodalmi adatok szerint 15 – 25 %-kal tud hozzájárulni a megromlott egészség helyreállításán keresztül. A további lehetőség a megelőzésben rejlik.

Nézzük először az elérendő célt:

A fertőző és nem fertőző betegségek, erőszakos események hatékony megelőzésének várható eredménye az egészségesen megélt, hosszabb, munkaképes életszakasz, ami egyének, családok és a társadalom szempontjából egyebek mellett fontos gazdasági tényező,

a megbetegedések gyakoriságának, ezen keresztül a betegellátás igénybevételének csökkenése, ami lehetővé teszi, hogy változatlan, netán csökkenő biztosítási összegből a betegellátás minősége, a betegellátók megbecsülése javuljon.

A cél elérése érdekében szükséges, hogy az egészségügyi szolgáltatók és az egyes emberek közreműködjenek és az egészség-biztosító által finanszírozott feladatok között helyet kapjanak a betegségek megelőzését, az egészség védelmét  szolgáló egészségügyi tevékenységek is, szem előtt tartva azt az angol közmondást, hogy "az egészség védelmére fordított 1 penny 1 font megtakarítást jelent a betegellátásban", 

az egészségügy hatókörén kívül eső feladatok pedig kormányzati stratégiai feladatként elinduljanak.

A kiindulási alap

Népességünk egészségi állapotát a halálozási adatokkal szokás jellemezni, mert gyakorlatilag ez áll rendelkezésre.

A halálozás (mortalitás) alakulását alapvetően a fertőző és nem fertőző halálozás alakulása határozza meg: együtt az 196O-as évekig csökkent, majd emelkedett. A kettőt külön elemezve:

Az 1900-as évektől meredeken csökkenő fertőző-beteg halálozás az 196O-as évekre igen alacsony szintet ért el, amit a következő évek során már alig lehetett lejjebb szorítani. (E mögött a folyamatosan javuló járványügyi helyzet áll és ma, az elért kedvező járványügyi helyzet fenntartása érdekében, változatlanul következetes járványügyi munka szükséges.)

A nem fertőző-beteg halálozás emelkedése és egyre fiatalabb életkorra tolódása az iparosodással járó környezet-romlást és életmód-változást követte, majd ehhez társult a közlekedés növekedéséből származó környezet-szennyezés, egyidejűleg a tápláléklánc minőségének - az intenzív mezőgazdasági termeléssel és a műtrágyázásra való áttéréssel párhuzamos - kedvezőtlen alakulása, ami az 196O-az évekre már jelentős, majd egyre meredekebb emelkedést okozott.

Közép-kelet Európát mindezen felül sújtotta, hogy az ipar és a lakosság magas kéntartalmú szenet használt, a levegő magas kéndioxid tartalma jelentősen hozzájárult e területen egy összefüggő savas-eső zóna kialakulásához. A Kárpát medencét rossz szellőzése miatt ez fokozottan érintette.

A savas csapadék következménye a talaj savanyodása, ami életfontos tápelemek fokozott oldódását, mélyebb talajrétegekbe mosódását segíti elő, különösen homokos talajon, az egyébként oldhatatlan nehézfémeket pedig oldhatóvá, a növények számára felvehetővé teszi, így ezek a káros anyagok bekerülnek a táplálékláncba.

 A savanyodás és az intenzív mezőgazdasági termelés okozta veszteséget csak egyes tápelemekre vonatkozóan pótolta az egyre jobban terjedő műtrágyázás (kálium, foszfor, nitrogén), vagy a savasodás korrigálására alkalmazott meszezés (kalcium), míg más tápelemekben egyre szegényebbé váltak termőtalajaink (magnézium, mangán, cink, réz, szelén, nyomelemek egész sora.) Itt kell említeni az ivóvíz alacsony jódtartalmát az ország nagy területein. A felsoroltak közül ma a legnagyobb gondot az alacsony magnézium- és  jód-kínálat jelenti.

Az életfontos tápelemek csökkenő mennyisége az egyre szaporodó káros környezeti hatásokkal együtt megzavarja a terhesség kiviselését, a magzati fejlődést, elősegíti az egészség romlását, a nem fertőző betegségek kialakulását, mindezen keresztül befolyásolja egyén és társadalom jóllétét, értékteremtő képességét, végül a halálozási struktúra kedvezőtlen alakulását.

A megelőző munkát a halálozás gyakoriságának ismerete alig tudja segíteni, különösen nem az országos és a megyei adatok. A kis térségek, az egyes települések, vagy településrészek adatai már figyelem-felhívók lehetnének.

Beavatkozni a minél koraibb elváltozások alapján érdemes úgy, hogy a kialakult károsodások és azok kiváltó okainak egybevetett elemzésével alapozzuk meg a szükséges teendőket.

A kialakult korai károsodások számba vétele

- a magzati fejlődés időszakában:

Egy-egy lakosságcsoport veszélyeztetettségét korán jelzi a spontán vetélés, koraszülés, visszamaradt méhen belüli fejlődés és más fejlődési hibák előfordulása, azok gyakoriságának emelkedése. Ezek az adatok ma is ismertek, csak helyben és erre a célra nem használjuk őket.

- születéstől a serdülő kor végéig:

Nagyon jó kiegészítő információ lehetne a csecsemőkortól a serdülőkor végéig észlelt minden fejlődésbeli hiba, különösen az idegrendszer károsodása, a gyenge immunrendszerre utaló megbetegedések, különösen azok halmozódása és a kialakult nem fertőző betegségek, különös tekintettel a beteg életkorára. Ezek az információk a védőnői és házi gyermekorvosi szolgálatokban keletkeznek ma is folyamatosan, de a megelőző munka megalapozásához nem hasznosulnak.

- felnőtt korban:

A felnőttekre vonatkozó információ a háziorvosi szolgálatokon keresztül lenne megfogható, mert a betegségekhez vezető folyamat kezdetével legelőször a háziorvos találkozik, a betegek és betegségek pedig - akárhány intézmény észleli, kezeli - a háziorvoson keresztül válhatnak a megbízható statisztika alapjává, ehhez, de nem elsősorban e miatt, a betegre vonatkozó minden információnak el kellene jutni háziorvosához.

A kiváltó okok megismerése

- Környezetünk állapotáról folyamatosan rengeteg információ keletkezik. Szükséges lenne ezeket térképszerűen az egyes településekre vetíteni, így kiderülne, az egyes településrészek között van-e különbség, összesen milyen hatások érik az adott lakosságcsoportot és miután a hatások összessége a döntő, ki lehet választani, az adott szituációban milyen megoldással csökkenthető az összhatás. De ez a helyzetkép segít annak eldöntésében is, engedélyezhető-e az adott térségben egy új környezetszennyező tevékenység az ott élők egészségének romlása nélkül.

Mikro-környezetünket valamelyest magunk alakítjuk, fentieken javíthatunk, vagy ronthatunk. Utóbbira csak kiragadott példa a helyi zajforrás, vagy, ha a dohányzók a passzív dohányzás ártalmának teszik ki környezetüket, ami súlyosabb lehet, mint saját szervezetük károsítása.

- Táplálkozásunkat bizonyos tekintetben és pénztárcánktól függően magunk alakítjuk, mégis, legkevésbé rajtunk múlik, hogy amit megeszünk, fedezi-e szervezetünk tápelem szükségletét és tartalmaz-e káros anyagokat.

Növényi és állati eredetű élelmiszereink termelésének és feldolgozásának körülménye, módja az utolsó évszázadban alaposan megváltozott. Ezt a változást sok szempont vezérelte, de ezek között nem szerepelt az a cél, hogy táplálékunk ne ártson és kiegyensúlyozott tápelem-ellátottságot biztosítson a legszerényebb anyagi lehetőségek között is, a lakosság legszélesebb körében, sőt, még a környezeti ártalmak miatt megnőtt speciális igényt is fedezze.

A tápláléklánc károsodásain az egyén nem tud változtatni, a termelők igen, de ehhez ismerniük kell a termőtalaj tulajdonságait, a termelt növények tápelem-felhasználását, biztosítani kell a pótolandó tápelemek megfelelő kínálatát és ha mindebben maguk nem igazodnak el, szakemberek tanácsát. Az állattenyésztésben, állattartásban a fenti módon termelt takarmányok mellett is szükség lehet kiegészítésre, mint ahogy az élelmiszeripar is segíthet alapélelmiszerek speciális kiegészítésével, ha ezt egy-egy lakosságcsoport egészsége indokolja. A termelők ez irányú feladatvállalását ösztönözheti a terméshozam növekedéstől kezdve több mutató kedvező változása, de ennek erősítésére kialakíthatók központi ösztönző mechanizmusok is.

Táplálékaink mellett ivóvizünk ásványi anyag tartalmát is számításba kell venni.

Az egészség megőrzését a szegénység nehezíti, ezért fontos a foglalkoztatás javítása mellett a célzott segítség.

  Összefüggések feltárásával megalapozott cselekvés

Az egészségi állapot mutatóit és az egészség romlását meghatározó okokat egybevetve szükséges elemezni a megfelelő nagyságú lakosságcsoportban, ami lehet egy településrész, egy település, egy kis térség, vagy egy régió lakossága, ez mindig az adott körülményektől függ, de érdemes mindig alulról építkezni, ha azonos mutatók indokolják, lehetővé teszik.

Az egybevetett elemzéshez Rostás János, a kitűnő fizikus-matematikus javaslata alapján létre kell hozni egy elemző és egy elemző eljárásokat fejlesztő központot, ahová elektronikus úton az egészséggel, környezettel, táplálkozással, a települési önkormányzatok látókörébe eső szociális körülményekkel és minden szóba jövő területtel foglalkozó eljuttatja a birtokában lévő információt és visszakapja az egybevetett elemzés eredményét, melyből kiderülnek a szükséges teendők. Erre lehet építeni a feladatok rangsorolását, és megosztását, anyagi fedezetének előteremtését és leggazdaságosabb felhasználását. Ezt a munkát időről–időre megismételve mérhető az elért eredmény, sorra vehető a következő tennivaló.

Politikai döntést igényel, ki legyen e munka felelős gazdája.

2004-ben időpontot kértem Kuncze Gábor elnök úrtól, aki  nyugodt beszélgetést tett lehetővé, sok kérdést tett fel, amiből világos volt, tökéletesen átlátja, miről van szó. A megbeszélés végén a következő szavakkal állt fel: „Ennek megvalósításához egy új típusú kormányzati és önkormányzati munka szükséges.” - amivel egyetértve, tudtam, éreztem, ez a feladat most jó kézbe került, mert Gábor tenni akar egészségünkért. A legjobb orvos egy életen át sem tehet annyit ezért, mint egy bölcs politikus okos döntése. De ki kell várni a megfelelő szituációt.

2006-ban, a koalíciós tárgyalások során alakult ki az új típusú kormányzati munka kerete.

Táplálék kiegészítők

Családunkban már 40 éve megszokott a magnézium pótlása, időnként vitaminokkal, egyéb természetes anyagokkal kiegészítve és nagyon ritkán, rövid ideig volt szükség valamilyen gyógyszerre. Betegeimnél is erre törekedtem.

Kiegészítésre legelőször a Béres cseppet, majd a különböző Béres készítményeket használtuk. A szerencsés véletlen folytán egy hosszú vonat-útra dr Béres Józseffel szemben találtam helyet, örömmel ismertem fel és egy nagyon tartalmas beszélgetéssel gazdagodtam.

Az utolsó másfél évtizedben egyre-másra jelentek meg újabb táplálék kiegészítők, melyeket olykor magunk is kipróbáltunk.

Amikor összehozott a véletlen Papp Olgával, tőle hallottam az Aloe vera készítményekről. Az egyre bővülő Living Product Forever (LPF) termékcsalád hatásának megértését orvosok segítik a termékeket terjesztők körében rendszeresen tartott, kitűnő előadásokkal.

Nagyon sok jól képzett természetgyógyász dolgozik ma már és segíti a laikusokat tájékozódni problémáik szerint. Magam a legtöbbet Tatovszky Máriától tanultam.

Gazdagodott a kínálat dr Lenkei Gábor „Életerő” csomagjával és egyéb készítményekkel. Két könyve: a „Cenzúrázott egészség” és a „Cenzúrázatlan egészség” világossá teszi nem csak a sajátmaga által forgalmazott, hanem egyáltalán a táplálék kiegészítők helyét, szerepét, fontosságát.

Nem célom itt részletezni a forgalomban lévő táplálék kiegészítők teljes körét, amelyeket egészségünk megőrzése érdekében folyamatosan kellene fogyasztanunk, ám pénztárcánk ezt nem teszi lehetővé. Hosszas, vagy súlyos betegség inkább rászorítja az embereket ezek használatára, és ilyen állapotban jobban lemérhető az eredményük is. A fontos tápelemek hiányát, mint az egészséget károsító okokat szünteti meg a pótlás. Az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése azt kívánná, hogy a fogamzástól kezdve, folyamatosan megkapja szervezetünk mindazokat a tápelemeket, melyek zavartalan működéséhez szükséges. Ennek szükségességét, lehetőségét nem mindenki tudja és ha tudná, nagyon kevesen engedhetnék meg maguknak a folyamatos pótlást szociális helyzetük miatt. Ez a mai magyar valóság. Ezt egybevetve rossz egészségi állapotunkkal, amelynek súlyos gazdasági kihatásai is vannak, felvetődik a kérdés: Elvárhatjuk-e egyénektől, családoktól, hogy ők korrigálják a tápláléklánc sok évtizede tartó, kedvezőtlen alakulását? Vagy, ha már tudjuk, mi vezetett idáig, korrigáljuk a termőföldtől az asztalig, a termelés és feldolgozás során az elkövetett hibákat, amennyire csak lehetséges. Így a lehető legszélesebb körben, a rossz szociális helyzetben lévők, szerény táplálkozásuk mellett is hozzájutnának a nélkülözhetetlen tápelemekhez, ami tanulásuk, fizikai és szellemi teljesítményük javulásán, az egészséges munkaképes életszakasz meghosszabbodásán keresztül javítaná a gazdasági mutatókat és csökkentené az egészségügyi ellátórendszer kiadásait.

Az alapellátottság még ilyen, széles kört érintő javítása mellett is szükség lehet sok-sok egyedi esetben, különböző ok miatt táplálék kiegészítőkre. Ha szükséges, úgy gondolom, elvárható, hogy a táplálék kiegészítők költségéhez - különösen a rászorulóknál - hozzájáruljon az egészségbiztosító és/vagy az állami költségvetés (adókedvezménnyel).

Az egészség megőrzése érdekünk. Feladatunk, hogy megtegyük azt, ami rajtunk múlik. Saját egészségünk érdekében épp úgy, mint azok érdekében, akik egészségét a mi döntésünk, tevékenységünk befolyásolja.

Az ország mindenkori vezetőinek pedig kötelessége megtenni mindazt, ami egészségi állapotunkat javítja, de, amire sem mi magunk, sem az egészségügy nem képes, viszont az egyén és az egészségügy hatókörén kívül már ismert a megoldás. Ezt kellene ösztönözniük. Megérné!

Köszönet Mindenkinek!

            Köszönettel gondolok szüleimre, akik példája nevelt, édesanyámra, aki gyermekeimnél anyaként pótolt és mindent megtett, hogy kenyérkereső munkám mellett keresni tudjam a betegség-megelőzéshez vezető utat, felismerhessem a nem fertőző betegségek és velük rokon egészségkárosodások kialakulásának törvényszerűségét, erre alapozva olyan megelőző eljárásokat, melyek széles körben alkalmazhatók.

Köszönettel gondolok sok-sok Munkatársamra, akikkel együtt tudtunk gondolkodni és akik tovább gondolták a tennivalókat, de Betegeimre is, akik partnerek voltak az ok- és megoldást-kereső munkában.

          Köszönetet mondok vőmnek, Bakonyi Gábornak, aki egy computerrel meglepett, azt folyamatosan karban tartja és fejleszti, ezzel megkönnyítette sok munkámat, most pedig lehetővé tette, hogy a fel-felbukkanó emlékeket a megfelelő helyre illesszem. Köszönöm fiacskájának, Gáborkának, hogy 11 éves korában engem megtanított az akkor kapott computer használatára és azóta is minden vészhelyzetben telefonon eligazít, vagy személyesen segítségemre siet.

Köszönetet mondok Mindenkinek, aki széppé tette az életemet és

már előre Mindenkinek, aki segít alkalmazni kutatási eredményeinket, aki folytatja a még szükséges kutatásokat, hogy egyre egészségesebben születhessenek és egyre tovább élhessenek egészségben az emberek.

Közleményeink, melyekkel célom az elmondottak alátámasztása szakemberek számára, ezek irodalomjegyzékein keresztül a legfontosabb hivatkozások más szerzők munkáira, hiszen a magnézium bőséges hazai- és ma már áttekinthetetlen világirodalmának bemutatása e helyen lehetetlen.

 Kuti V.: Therapiás tapasztalatok magnéziummal. Gyógyszereink 16, 187 (1966)

 Kuti V.: Magnézium therapiás és prophylacticus hatása civilizációs betegségekben. Med. Univ. 2, 27 (1969)

 A MÁOTE Magnézium Munkacsoportja II. Munka-megbeszélésének összefoglalása. Med. Univ. 2, 49-54 (1969)

 Kuti V.: Magnesium and Civilisation Diseases. Vitalstoffe 15, 163-166 (1970)

 Monori J., Kuti V.: Tapasztalatok 300 hypertoniás beteg magnézium kezelésével. Med. Univ. 4, 288-289 (1971)

 Szakáll I., Krekó I., Balázs M.: A vas – magnézium kombináció szerepe a terhességi anaemia megelőzésében. Med. Univ. 5, 255-257 (1972)

 Melles Z., Kiss A. Sándor: A csecsemő- és kigyermekkori anaemiák és a vörösvértest magnézium koncentráció kapcsolata. Gyermekgyógyászat 23, 517-522 (1972)

 Szakáll I.: A magnézium szerepe a kisdedkori anaemiák gyógykezelésében. Gyermekgyógyászat 23, 82-89 (1972)

 Erődi A.: Magnesium – antikoagulierend wirkender physiologischer Elektrolyt. Medicinische Klinik 68, 216-219 (1972)

 Kiss A. S.: Magnéziummal kiegészített műtrágya és ennek növénytermesztési és biokémiai hatása. Kandidátusi értekezés, 1973

 Vajna I.: A graviditás időszakában előforduló pathologiás folyamatok magnézium-terápiája. Med. Univ. 6, 7-9 (1973)

 Melles Z.: A magnéziumhiány gyakorlati vonatkozásai. Egészségügyi  munka 20, 326-327 (1973)

 Melles Z.: Magnézium deficit jelentősége az I. Nemzetközi Magnéziumhiány Szimpozium tükrében. Orvosképzés 48, 394-400 (1973)

 Szakáll I.,Tóth P., Csikár I.-né: Serum fehérje értékek alakulása magnézium hatására a kisdedkorban. Gyermekgyógyászat 25, 248-251 (1974)

 Vajna I.: Peroralis anticoncipiens (Infecundin) mellékhatásainak csökkentése magnéziummal és C vitaminnal. Med. Univ. 7, 197-198 (1974)

 Kuti V., Albi I., Straub I., Madár J.: A szervezet magnézium ellátottságának jelentősége influenza járvány idején. Egészségtudomány 18, 319-324 (1974)

 Péter P.: Mozgásszervi betegek magnéziumcitrát terápiája terén szerzett tapasztalatok. Rheumatologia – Balneologia – Allergologia 17, 89-97 (1976)

 Kiss A.S., Pozsár B.: a túlzott nitrogén műtrágyázás és a magnéziumhiány karcinogén veszélyessége. Magyar Kémikusok Lapja 32, 175-181 (1976)

 Morvay F.: Magnéziumcitrát adagolásával elért eredményeink a koraszülés megelőzésében. Med. Univ. 10, 7-9 (1977)

A Med. Univ. 1978 novemberi számának „Magnézium” mellékletében 20-29:

20. Kuti V.: A magnézium-kutatás története, kapcsolata az  
        alapellátás problémáival.

21. Kuti V.: Az idült nem-fertőző betegségek és a magnéziumhiány 
       kapcsolatának kísérletes epidemiológiai vizsgálata.

22. Balázs M.: Magnézium hatása a koraszülés alakulására

23. MÁOTE Magnézium Munkacsoport: A koraszülés és a
        magnéziumhiány kapcsolatának kísérletes epidemiológiai
        vizsgálata.

24. Fürstner L.: 15-16 éves diáklányok magnézium-kezelésével
        kapcsolatos megfigyelések.

25. Kuti V.: Három szerves-foszforsav észterrel mérgezett beteg
        magnézium kezelésének tapasztalatai.

26. Péter P.: Magnéziummal aktivált enzimtevékenységek.

27. Molnár K., Székely A.-né, Domján Gy.: Terhesek plazma és
       vörösvértest magnézium szintje ismert magnéziumfogyasztás
       mellett.

28. Szakáll I.: Magnézium szint alakulása a perinatalis időszakban
       és icterus neonatorum kapcsán.

29. Kiss A.S.: Magnéziummal kiegészített műtrágya biológiai
         hatása, jelentősége.

30. Balázs M., Morvay F., Székely A., Szűcs M., Varenka Zs., Kuti
      V.: Avortement spontanéet apport en magnesium de la
      rationalimentaire. Rev. Franc. Endocrinol. Clin. 20, 523-529
      (1979)

31. Balázs M., Kuti V., Morvay F., Székely A., Szűcs M., Varenka
      Zs.: Données nouvelles sur les relations entre l^,apport
      alimentaire en magnesium et la qualité de la gruussesse. Rev.
      Franc. Endocrinol. Clin. 21, 525-527 (1980)

32. Kuti V., Balázs M., Morvay F., Varenka Zs. Székely A., Szűcs
      M.: Effect of maternam magnesium supply on spontaneous
      abortion and premature birth and on intrauterine fortal
     development – experimatal epidemiological study. Magnesium
     Bulletin 3, 73-79 (1981)

33. Balázs M., Morvay F., Székely A., Szűcs M., Varenka Zs., Kuti
      V.: A spontán vetélés és a magnéziumhiány kapcsolata. Med.
      Univ. 14, 15-19 (1981)

34. Kiss A. S.: Das Magnesium und dezzen Rolle in den Pflanzen.
      Magnesium Bulletin 3, 6-12 (1981)

35. Kuti V., Balázs M., Morvay F., Varenka Zs., Székely A., Szűcs 
      M., Hajdók K., Halmos K.,Szabó I., Benkó L., Tas M., Pázsit
      L., Zmertich A.,Tüske Zs., Bálint I., Mélykuti M.,Csuka J.,
      Fodor M.,Horváth I., Kóbor T., Morva L.: Az anya
      magnéziumellátottságának hatása a spontán vetélésre,
      koraszülésre, a magzat intrauterin fejlődésére és a
      csecsemőhalálozásra. Egészségtudomány 26, 62-73 (1982)

A táplálkozástudomány helyzete és feladatai Magyarországon, 1981. Szerkesztette Mózsik Gy., Jávor T., Szakály S. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. Benne 36., 37.

36. Kuti V.:  A magnézium szerepe az egészség megőrzésében. 581-
      586. Oldal

37. Kuti V.: A multiklinikai vizsgálatok a magnézium diéta
       értékéről. 323-328. Oldal

38. Kiss A.S., Mustárdy A.L.: Effect of Magnesium Deficiency on
      Chloroplasts and Mitochondria in Red Peppers Leaves.
      Magnesium Bulletin 7, 152-155 (1985)

39. Kuti V.: Az egészséget veszélyeztető tényezők sorában a
       magnéziumhiány szerepének igazolása kísérletes epidemiológiai
       vizsgálatokkal. Budapesti Közegészségügy 19, 97-102 (1987)

40. Kovácsné Gaál K., Szerdahelyi A.: A magnéziumkiegészítés
      hatása a kocasüldők szaporodási teljesítményére. Állattenyésztés
      és Takarmányozás 36, 441-445 (1989)

Medicus Universalis Aktuális Oldalak melléklete, 1989 november. Benne 41-45.

41. Kuti V.: Szemelvények a magnézium Munkacsoport munkáiból.

42. Balázs M., Noszticziusz Á.-né, Ruzicska T.: A magzati szövet
       magnéziumtartalma.

43. Hidas I., Ősz E., Vándor J.: Cukorbetegség szövődményeinek
       csökkentése magnézium rendszeres adásával.

44. Kiss A.S.: A magnézium biológiai szerepe, különös tekintettel a
      magnézium és aluminium antagonizmusra.

45. Kuti V.: Hogyan tovább?

46. Kuti V.: „Az egészség a magyar társadalom, az egyes
       állampolgárok legfőbb erőforrása” – lehetne. Med. Univ. 29, 53-
       60 (1996)

47. Kuti V.: Gondolatok az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
      Szolgálat korszerűsítésével foglalkozó közlemények kapcsán.